| Szolgáltatás keresése: |
|
Népszerű városok Budapest Debrecen Pécs Győr Miskolc Székesfehérvár Szeged Siófok Kecskemét Nyíregyháza Szombathely Budaörs Tatabánya Érd Eger Veszprém Dunaújváros Zalaegerszeg Kaposvár Békéscsaba |
1023 Budapest , Bécsi Út 3-5.
Stratégiai És Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (Stratosz) térkép
Stratégiai És Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (Stratosz)
Telefon: 1/438-0836
Weboldal (stratosz.hu)
Email cím: [javascript protected email address]
SZOLGÁLTATÁSOK
gazdasági tanácsadás
információ szolgáltatás
érdekvédelem
közhasznú tevékenység
szövetségek
szervezet
munkaadói érdekképviselet
közszolgáltatás
nemzetközi kapcsolatok építése
szakmai tanácsadás
Szolgáltatás kategóriái
EgyébHasonló szolgáltatások
STRATÉGIAI és KÖZSZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁGOK
ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Budapest 1023 Bécsi út 3-5. III. em. 24.
Tel: 4380-836, Fax: 326-0315
web: http://www.stratosz.hu ;
A közszolgálat területén mûködõ intézetek és vállalatok munkájának minõsége és hatékonysága alapvetõen befolyásolja az egész gazdaság mûködését, a versenyszféra sikerét, az emberek életét. CEEP
ALAPÍTÁS, KIBONTAKOZÁS
A STRATOSZ Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége néven 1994-ben alakult meg (kapott bírósági bejegyzést), mint a stratégiai jelentõségû és közszolgáltató vállalatok (távközlés, közúti és vasúti közlekedés, energia, vízgazdálkodás, média, stb.) országos gazdasági érdekképviselete.
A STRATOSZ létrehozását az tette idõszerûvé és szükségessé, hogy az ország gazdasági életében meghatározó szerepet játszó vállalatok nem rendelkeztek megfelelõ képviselettel az akkor mûködõ Érdekegyeztetõ Tanácsban, az ÉT-ben. A STRATOSZ megalakulásának társadalmi körülményei miatt, helyi (megyei) szervezetek nélkül, országos hatáskörû szövetségként jött létre és mûködését (vagyon és egyéb forrás hiányában) kizárólag a tagok finanszírozták. A megalakulást követõ években a tagvállalatok száma jóval meghaladta a százat és az általuk foglalkoztatott dolgozók száma megközelítette a 750 ezret. A Szövetség számos kisebb vállalat mellett szervezetébe tömörítve a legnagyobb magyar vállalatokat, gyakorlatilag az infrastruktúrát képviselõ legerõsebb munkaadói szövetség lett, ennek ellenére még évekig nem tudott bejutni az ÉT-be. A STRATOSZ mûködését jelentõsen nehezítette, hogy mint olyan szervezet, amely nem tagja az ÉT-nek, csak közvetetten vehetett részt a gazdasági döntések alakításában és nem kapta meg azokat a pénzügyi támogatásokat sem, amiket az ÉT tagjai éveken keresztül élveztek. A Szövetség mûködésének elsõ éveiben az ÉT-be történõ bekerülést célzó küzdelem mellett alapvetõen belsõ szervezetének kiépítésével és a regionális szintû szervezeti rendszerének kialakításával foglalkozott. A Szövetség hazai kiszorítottságát azzal igyekezett ellensúlyozni, hogy korán megkezdte nemzetközi kapcsolatainak kiépítését, mindenek elõtt a CEEP-vel, a közszolgáltató vállalatok európai szintû, nemzetközi szövetségével, amelynek hamarosan társult tagja lett, megelõzve ezzel minden jelölt ország munkaadói szövetséget.
A STRATOSZ életében jelentõs változást hozott az 1999-es év, amikor az ÉT átalakításra került és ennek kapcsán a STRATOSZ teljes jogú tagjává vált a megalakult új Országos Munkaügyi Tanácsnak (OMT), a Gazdasági Tanácsnak és az érdekegyeztetés többi fórumának. A STRATOSZ aktív kezdeményezései és jelentõs potenciálja által az OMT-ben hamarosan elismert tényezõ lett. A STRATOSZ az érdekegyeztetés teljes jogú tagjává válása óta rendszeresen részt vesz és sok tekintetben kezdeményezõ szerepet vállal nem csak a munkaadói oldal, hanem annak szakbizottságainak munkájában is.
1999-ben a STRATOSZ közgyûlése új, modern alapszabályt fogadott el és új alapokra helyezte a szervezet belsõ mûködési rendjét is, melynek lényege az érdekegyeztetés mellett a tagvállalatok munkájának közvetlen, aktív támogatása.
A STRATOSZ jelentõs nemzetközi tapasztalatai alapján felismerve, hogy a munkaadói szövetségeknek az európai integráció során jelentõs további tömörülésen kell átesniük, 2000-ben együttmûködési megállapodást kötött a VOSZ-szal, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével, melynek értelmében a két munkaadói szövetség kölcsönösen belépett egymás szervezetébe és tagként részt vesznek egymás munkájában. Az együttmûködés elsõ eredményeként közös székhely alakult ki, és napi egyeztetés folyik a közös fellépés érdekében az érdekképviselet minden területén.
Ezzel a csatlakozásokkal a STRATOSZ jelentõsen növelte mûködési hatékonyságát és az ország legnagyobb és legtámogatottabb munkaadói szövetségrendszerét tudhatja maga mellett. Az említett jelentõs, közvetlen vállalkozási reprezentáción túl 2001-ben belépett a Szövetség tagjai közé a TÖOSZ és Kistelepülési Önkormányzatok Országos Érdekképviseleti Szövetsége is.
A STRATOSZ 2001-ben átvette az MMNSZ soros elnökségi és titkársági feladatait és ez által további jelentõs szerephez jutott a magyar munkaadói szövetségek nemzetközi tevékenységének szervezésében.
A STRATOSZ, az ország legfiatalabb, de tagvállalatinak jelentõsége és gazdasági súlya alapján egyik legjelentõsebb munkaadói szövetsége.
; A STRATOSZ VÍZIÓJA, KÜLDETÉSE, TÖREKVÉSEI
A STRATOSZ meggyõzõdéssel vallja, hogy a szövetségbe tömörült közszolgáltató vállalatok és intézmények szervezett együttmûködéssel olyan erõt képviselnek, mely országos szintû döntések esetén megkerülhetetlen tényezõje a magyar gazdaságnak.
A STRATOSZ megtisztelõ küldetésének tartja, hogy magas színvonalon irányítsa, szervezze a közszolgáltatásban mûködõ, vállalatok és intézmények hazai és nemzetközi érdekegyeztetõ, érdekvédõ tevékenységét.
A STRATOSZ arra törekszik, hogy aktív, kezdeményezõ szerepet töltsön be a hazai és a nemzetközi Társadalmi Párbeszéd fórumaiban.
A STRATOSZ arra törekszik, hogy összekötõ kapocs legyen a tagvállalatai, a kormányzati és a civil szféra szervezetei és intézményei között.
A STRATOSZ SZERVEZETE ÉS TOVÁBBI SZERVEZÕDÉSI TERÜLETEI
A STRATOSZ jelenleg alapvetõen országos szervezõdés szerint mûködik, de megújult formában folytatja - a korábban megkezdett - regionális és szakmai szervezeteinek kiépítését, igazodva a VOSZ- körzeti és ágazati szervezeteihez.
A STRATOSZ-ban a belépett gazdálkodó szervezetek tagsági viszonya közvetlenül az országos szövetségben jön létre, és késõbb kerül meghatározásra, hogy a tag mely megyei, vagy szakmai szervezet(ek)hez kíván tartozni.
A STRATOSZ NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATAI
Nemzetgazdasági ágak
%-os megoszlás
Közlekedés (általános) 6 Vasúti közlekedés 15 Légi közlekedés 1 Vízi közlekedés, vízellátás 1 Távközlés és informatika 20 Média (rádió és televízió) 6 Energia 6 Elektromosság 2 Közúti közlekedés 15 Mezõgazdaság 5 Posta 18 Önkormányzatok 5
A STRATOSZ-nak jelenleg 3 tagszövetsége és 36 gazdálkodó tagszervezete van. Foglalkoztatottak becsült száma: nemzeti aktív keresok: 18% Nettó becsült árbevétel: hozzájárulás aránya a nemzeti össztermékhez: 38%
; A STRATOSZ FÕBB HAZAI KAPCSOLATAI, TEVÉKENYSÉGEI ÉS SZOLGÁLTATÁSAI
FÕBB HAZAI KAPCSOLATOK
A STRATOSZ hazai kapcsolataiban arra törekszik, hogy aktív, kezdeményezõ szerepet töltsön be a Társadalmi Párbeszéd és az érdekegyeztetés minél több fórumában, és összekötõ kapocs legyen a tagvállalatai, a kormányzati és a civil szféra szervezetei és intézményei között. A STRATOSZ hazai kapcsolataiban az alábbi szervezetekkel kialakított kapcsolatait tekinti kiemelten fontosnak:
OÉT OÉT SZAKBIZOTTSÁGAI OÉT SZOCIÁLIS PARTNEREI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS PARLAMENTI SZAKBIZOTTSÁGOK
FÕBB TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
A közszolgálat területén mûködõ intézetek és gazdálkodó szervezetek érdekeinek összehangolása, és azok következetés hirdetése, képviselete a hazai és nemzetközi fórumokon, A közszolgálatot érintõ legfontosabb információk alapján tájékoztató anyagok készítése és elõadások szervezése a tagvállatok számára, A tagvállalatok segítése az Információs Társadalom, az EU integráció, és a globalizáció várható vállalati hatásaira történõ felkészülésben, A tagvállalatok segítése hazai és nemzetközi kapcsolataik építésében és hasznosításában, Vezetõi és szakértõi találkozok szervezése,
A STRATOSZ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI ÉS TEVÉKENYSÉGE
A STRATOSZ tagvállalatainak többsége mindennapi gazdasági tevékenységében (út, vízhálózat, távközlés, személy- és teherszállítás, stb.) rendszeres nemzetközi együttmûködést tart fenn, ami az Európai Integráció során tovább bõvül.
A STRATOSZ kiemelt feladatának tekinti, hogy érdekegyeztetõ és érdekképviseleti tevékenységét nemzetközi kapcsolataiban egyre magasabb szinten lássa el, ezért lehetõségeihez mérten minél több nemzetközi érdekegyeztetési fórum munkájába kíván bekapcsolódni.
A STRATOSZ jelenlegi fõbb nemzetközi kapcsolatai:
A) A STRATOSZ kapcsolata a CEEP -vel
A CEEP egyre több önkormányzati szövetséget von be munkájába.
B) ILO (International Labour Organisation)
A STRATOSZ, mint megfigyelõ már több éve bekapcsolódott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkájába, ahol alapvetõen a munka világával kapcsolatos kérdések megoldásához lehet nemzetközi háttértámogatást kapni.
A STRATOSZ az utóbbi évben több ILO tanácskozáson vett részt, ahol elsõsorban nemzetközi kapcsolatainak építését tekintette célnak.
C) A STRATOSZ igyekszik szoros kapcsolatot kialakítani az EU tagországok szociális partnereivel.
A STRATOSZ nemzetközi tevékenységének fõbb területei
A STRATOSZ rendszeresen elõadásokat tart a nemzetközi szervezetek rendezvényein abból a célból, hogy tagvállalatainak érdekeit nemzetközi szinten is megismertesse, és azokhoz támogatást szerezzen. A STRATOSZ rendszeresen bekapcsolódik a nemzetközi szervezetek által készített elõterjesztések, nyilatkozatok és más anyagok véleményezésébe abból a célból, hogy ezek által is új ismereteket szerezzen. A STRATOSZ képviselõi különbözõ alkalmi és tartós tisztségeket vállalnak a nemzetközi szervezetek rendezvényein, hogy ez által is információkat adjon és kapjon. ;
A STRATOSZ, fiatal, fejlõdés-orientált, nyitott munkaadói szövetség, mely várja minden közszolgáltatást nyújtó intézmény és gazdálkodó szervezet csatlakozását.
;
vissza az lap tetejére
vissza az elõzõ lapra
;
[email protected] | Minden jog fenntartva © 2003
ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Budapest 1023 Bécsi út 3-5. III. em. 24.
Tel: 4380-836, Fax: 326-0315
web: http://www.stratosz.hu ;
A közszolgálat területén mûködõ intézetek és vállalatok munkájának minõsége és hatékonysága alapvetõen befolyásolja az egész gazdaság mûködését, a versenyszféra sikerét, az emberek életét. CEEP
ALAPÍTÁS, KIBONTAKOZÁS
A STRATOSZ Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége néven 1994-ben alakult meg (kapott bírósági bejegyzést), mint a stratégiai jelentõségû és közszolgáltató vállalatok (távközlés, közúti és vasúti közlekedés, energia, vízgazdálkodás, média, stb.) országos gazdasági érdekképviselete.
A STRATOSZ létrehozását az tette idõszerûvé és szükségessé, hogy az ország gazdasági életében meghatározó szerepet játszó vállalatok nem rendelkeztek megfelelõ képviselettel az akkor mûködõ Érdekegyeztetõ Tanácsban, az ÉT-ben. A STRATOSZ megalakulásának társadalmi körülményei miatt, helyi (megyei) szervezetek nélkül, országos hatáskörû szövetségként jött létre és mûködését (vagyon és egyéb forrás hiányában) kizárólag a tagok finanszírozták. A megalakulást követõ években a tagvállalatok száma jóval meghaladta a százat és az általuk foglalkoztatott dolgozók száma megközelítette a 750 ezret. A Szövetség számos kisebb vállalat mellett szervezetébe tömörítve a legnagyobb magyar vállalatokat, gyakorlatilag az infrastruktúrát képviselõ legerõsebb munkaadói szövetség lett, ennek ellenére még évekig nem tudott bejutni az ÉT-be. A STRATOSZ mûködését jelentõsen nehezítette, hogy mint olyan szervezet, amely nem tagja az ÉT-nek, csak közvetetten vehetett részt a gazdasági döntések alakításában és nem kapta meg azokat a pénzügyi támogatásokat sem, amiket az ÉT tagjai éveken keresztül élveztek. A Szövetség mûködésének elsõ éveiben az ÉT-be történõ bekerülést célzó küzdelem mellett alapvetõen belsõ szervezetének kiépítésével és a regionális szintû szervezeti rendszerének kialakításával foglalkozott. A Szövetség hazai kiszorítottságát azzal igyekezett ellensúlyozni, hogy korán megkezdte nemzetközi kapcsolatainak kiépítését, mindenek elõtt a CEEP-vel, a közszolgáltató vállalatok európai szintû, nemzetközi szövetségével, amelynek hamarosan társult tagja lett, megelõzve ezzel minden jelölt ország munkaadói szövetséget.
A STRATOSZ életében jelentõs változást hozott az 1999-es év, amikor az ÉT átalakításra került és ennek kapcsán a STRATOSZ teljes jogú tagjává vált a megalakult új Országos Munkaügyi Tanácsnak (OMT), a Gazdasági Tanácsnak és az érdekegyeztetés többi fórumának. A STRATOSZ aktív kezdeményezései és jelentõs potenciálja által az OMT-ben hamarosan elismert tényezõ lett. A STRATOSZ az érdekegyeztetés teljes jogú tagjává válása óta rendszeresen részt vesz és sok tekintetben kezdeményezõ szerepet vállal nem csak a munkaadói oldal, hanem annak szakbizottságainak munkájában is.
1999-ben a STRATOSZ közgyûlése új, modern alapszabályt fogadott el és új alapokra helyezte a szervezet belsõ mûködési rendjét is, melynek lényege az érdekegyeztetés mellett a tagvállalatok munkájának közvetlen, aktív támogatása.
A STRATOSZ jelentõs nemzetközi tapasztalatai alapján felismerve, hogy a munkaadói szövetségeknek az európai integráció során jelentõs további tömörülésen kell átesniük, 2000-ben együttmûködési megállapodást kötött a VOSZ-szal, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével, melynek értelmében a két munkaadói szövetség kölcsönösen belépett egymás szervezetébe és tagként részt vesznek egymás munkájában. Az együttmûködés elsõ eredményeként közös székhely alakult ki, és napi egyeztetés folyik a közös fellépés érdekében az érdekképviselet minden területén.
Ezzel a csatlakozásokkal a STRATOSZ jelentõsen növelte mûködési hatékonyságát és az ország legnagyobb és legtámogatottabb munkaadói szövetségrendszerét tudhatja maga mellett. Az említett jelentõs, közvetlen vállalkozási reprezentáción túl 2001-ben belépett a Szövetség tagjai közé a TÖOSZ és Kistelepülési Önkormányzatok Országos Érdekképviseleti Szövetsége is.
A STRATOSZ 2001-ben átvette az MMNSZ soros elnökségi és titkársági feladatait és ez által további jelentõs szerephez jutott a magyar munkaadói szövetségek nemzetközi tevékenységének szervezésében.
A STRATOSZ, az ország legfiatalabb, de tagvállalatinak jelentõsége és gazdasági súlya alapján egyik legjelentõsebb munkaadói szövetsége.
; A STRATOSZ VÍZIÓJA, KÜLDETÉSE, TÖREKVÉSEI
A STRATOSZ meggyõzõdéssel vallja, hogy a szövetségbe tömörült közszolgáltató vállalatok és intézmények szervezett együttmûködéssel olyan erõt képviselnek, mely országos szintû döntések esetén megkerülhetetlen tényezõje a magyar gazdaságnak.
A STRATOSZ megtisztelõ küldetésének tartja, hogy magas színvonalon irányítsa, szervezze a közszolgáltatásban mûködõ, vállalatok és intézmények hazai és nemzetközi érdekegyeztetõ, érdekvédõ tevékenységét.
A STRATOSZ arra törekszik, hogy aktív, kezdeményezõ szerepet töltsön be a hazai és a nemzetközi Társadalmi Párbeszéd fórumaiban.
A STRATOSZ arra törekszik, hogy összekötõ kapocs legyen a tagvállalatai, a kormányzati és a civil szféra szervezetei és intézményei között.
A STRATOSZ SZERVEZETE ÉS TOVÁBBI SZERVEZÕDÉSI TERÜLETEI
A STRATOSZ jelenleg alapvetõen országos szervezõdés szerint mûködik, de megújult formában folytatja - a korábban megkezdett - regionális és szakmai szervezeteinek kiépítését, igazodva a VOSZ- körzeti és ágazati szervezeteihez.
A STRATOSZ-ban a belépett gazdálkodó szervezetek tagsági viszonya közvetlenül az országos szövetségben jön létre, és késõbb kerül meghatározásra, hogy a tag mely megyei, vagy szakmai szervezet(ek)hez kíván tartozni.
A STRATOSZ NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATAI
Nemzetgazdasági ágak
%-os megoszlás
Közlekedés (általános) 6 Vasúti közlekedés 15 Légi közlekedés 1 Vízi közlekedés, vízellátás 1 Távközlés és informatika 20 Média (rádió és televízió) 6 Energia 6 Elektromosság 2 Közúti közlekedés 15 Mezõgazdaság 5 Posta 18 Önkormányzatok 5
A STRATOSZ-nak jelenleg 3 tagszövetsége és 36 gazdálkodó tagszervezete van. Foglalkoztatottak becsült száma: nemzeti aktív keresok: 18% Nettó becsült árbevétel: hozzájárulás aránya a nemzeti össztermékhez: 38%
; A STRATOSZ FÕBB HAZAI KAPCSOLATAI, TEVÉKENYSÉGEI ÉS SZOLGÁLTATÁSAI
FÕBB HAZAI KAPCSOLATOK
A STRATOSZ hazai kapcsolataiban arra törekszik, hogy aktív, kezdeményezõ szerepet töltsön be a Társadalmi Párbeszéd és az érdekegyeztetés minél több fórumában, és összekötõ kapocs legyen a tagvállalatai, a kormányzati és a civil szféra szervezetei és intézményei között. A STRATOSZ hazai kapcsolataiban az alábbi szervezetekkel kialakított kapcsolatait tekinti kiemelten fontosnak:
OÉT OÉT SZAKBIZOTTSÁGAI OÉT SZOCIÁLIS PARTNEREI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS PARLAMENTI SZAKBIZOTTSÁGOK
FÕBB TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
A közszolgálat területén mûködõ intézetek és gazdálkodó szervezetek érdekeinek összehangolása, és azok következetés hirdetése, képviselete a hazai és nemzetközi fórumokon, A közszolgálatot érintõ legfontosabb információk alapján tájékoztató anyagok készítése és elõadások szervezése a tagvállatok számára, A tagvállalatok segítése az Információs Társadalom, az EU integráció, és a globalizáció várható vállalati hatásaira történõ felkészülésben, A tagvállalatok segítése hazai és nemzetközi kapcsolataik építésében és hasznosításában, Vezetõi és szakértõi találkozok szervezése,
A STRATOSZ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI ÉS TEVÉKENYSÉGE
A STRATOSZ tagvállalatainak többsége mindennapi gazdasági tevékenységében (út, vízhálózat, távközlés, személy- és teherszállítás, stb.) rendszeres nemzetközi együttmûködést tart fenn, ami az Európai Integráció során tovább bõvül.
A STRATOSZ kiemelt feladatának tekinti, hogy érdekegyeztetõ és érdekképviseleti tevékenységét nemzetközi kapcsolataiban egyre magasabb szinten lássa el, ezért lehetõségeihez mérten minél több nemzetközi érdekegyeztetési fórum munkájába kíván bekapcsolódni.
A STRATOSZ jelenlegi fõbb nemzetközi kapcsolatai:
A) A STRATOSZ kapcsolata a CEEP -vel
A CEEP egyre több önkormányzati szövetséget von be munkájába.
B) ILO (International Labour Organisation)
A STRATOSZ, mint megfigyelõ már több éve bekapcsolódott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkájába, ahol alapvetõen a munka világával kapcsolatos kérdések megoldásához lehet nemzetközi háttértámogatást kapni.
A STRATOSZ az utóbbi évben több ILO tanácskozáson vett részt, ahol elsõsorban nemzetközi kapcsolatainak építését tekintette célnak.
C) A STRATOSZ igyekszik szoros kapcsolatot kialakítani az EU tagországok szociális partnereivel.
A STRATOSZ nemzetközi tevékenységének fõbb területei
A STRATOSZ rendszeresen elõadásokat tart a nemzetközi szervezetek rendezvényein abból a célból, hogy tagvállalatainak érdekeit nemzetközi szinten is megismertesse, és azokhoz támogatást szerezzen. A STRATOSZ rendszeresen bekapcsolódik a nemzetközi szervezetek által készített elõterjesztések, nyilatkozatok és más anyagok véleményezésébe abból a célból, hogy ezek által is új ismereteket szerezzen. A STRATOSZ képviselõi különbözõ alkalmi és tartós tisztségeket vállalnak a nemzetközi szervezetek rendezvényein, hogy ez által is információkat adjon és kapjon. ;
A STRATOSZ, fiatal, fejlõdés-orientált, nyitott munkaadói szövetség, mely várja minden közszolgáltatást nyújtó intézmény és gazdálkodó szervezet csatlakozását.
;
vissza az lap tetejére
vissza az elõzõ lapra
;
[email protected] | Minden jog fenntartva © 2003