Szolgáltatás keresése: |
Népszerű városok Budapest Debrecen Pécs Győr Miskolc Székesfehérvár Szeged Siófok Kecskemét Nyíregyháza Szombathely Budaörs Tatabánya Érd Eger Veszprém Dunaújváros Zalaegerszeg Kaposvár Békéscsaba |
A budapesti orvostudományi egyetem és klinikáinak története a XVII. századig vezethető vissza. Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1635-ben megalapított nagyszombati egyetemnek kezdetben theológia és bölcsészeti fakultása volt.
Az egyházi jellegű intézmény 1667-ben jogi karral bővült, majd 1769-ben MáriaTerézia rendelkezése nyomán megkezdődött az orvoskar szervezése. Az oktatás 1770-ben indult meg öt tanszékkel: sebészet, élettan és gyógyszertan, bonctan, botanika és kémia és általános kórtan. A kar alapítását követően az egyházi jellegű intézmény királyi egyetemmé alakult. A Hildebrandt Ferenc által tervezett orvoskari épületet 1772-ben adták át rendeltetésének.
Az egyetemet 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre helyezték át. Az orvoskar 1859-ig az egykori jezsuita kolostorban kapott otthont a Hatvani utca és az Újvilág utca sarkán (ma Kossuth Lajos utca és Semmelweis utca), majd az Országút-i (ma Múzeum körút) Kunewälder-házba költözött, ahol 27 ágy képezte a Sebészeti Kórodát[1].
A kor egyik legnagyobb európai sebésze Balassa János, a magyar sebészet megalapítója 1843-tól a „Sebészeti Kórodának” nevezett tanszéket vezette haláláig. Balassa nem kizárólag sebészettel foglalkozott, hanem szülészetet, szemészetet is előadott. A bécsi egyetem medikus növendeke volt, 1839-ben a bécsi műtőintézet ösztöndíjas tanársegéde, 1843-ban már a pesti egyetem tanára (ekkor 28 éves). Sokoldalú sebészi, irodalmi munkásságával megalapította az önálló magyar sebészetet és annak tekintélyt szerzett, európai nívóra emelte. Sikeres húgyműtétek, képzőműtétek öregbítették hírnevét.
A gégesebészet területén is maradandót alkotott, a laryngofissio műtét Balassa nevéhez fűződik. Ő vezette be hazánkban a lobos izületi-bántalmak helyes kezelésmódját és végezte el Magyarországon az első sikeres ovarium-cystoma műtétet.
Először alkalmazott hazánkban aethernarkózist [2]. A sebészeti kóroda számára Balassa könyvtárt alapított, melynek a régi és modern sebészeti munkákon kívül folyóiratokban, gyűjtőmunkákban és rokon szakmák könyveiben gazdag állománya volt [3].
1870-től a sebészeti tanszék vezetője Kovács József, Balassa tanítványa. A betegágyak számát 38-ra növelte. Kovács József idejében indult meg a belső klinikai telep építése.
Az ő felügyelete alatt készült el és nyitotta meg kapuit az 1876/77 tanévben az új Sebészeti Kóroda az Üllői út és a Mária utca sarkán (a mai Bőr- és Nemikórtani Klinika területén). Kolbenheyer Ferenc építész, a történeti stílusok követője építette ízlésesen, olcsó dísz és cicoma nélkül abban az időben példátlan, egyedülálló alkotásként számon tartott épületet. Az új klinika berendezésével, felszerelésével, hivatásához méltó komolyságával díszére vált a tudományosságnak [4].
1880-ban a tanszék az I.sz. Sebészeti Klinika elnevezést kapta.