| Szolgáltatás keresése: |
|
Népszerű városok Budapest Debrecen Pécs Győr Miskolc Székesfehérvár Szeged Siófok Kecskemét Nyíregyháza Szombathely Budaörs Tatabánya Érd Eger Veszprém Dunaújváros Zalaegerszeg Kaposvár Békéscsaba |
1051 Budapest , Mérleg U.4.
Stabilitás Pénztárszövetség térkép
Stabilitás Pénztárszövetség
Telefon: 1/883-0401
Weboldal (stabilitas.hu)
Email cím: [javascript protected email address]
A Stabilitás Pénztárszövetség a hazai és nemzetközi tapasztalatai révén elsődleges feladatának tekinti, hogy összefogja az egészséges életmódot elősegítő, valamint az időskori anyagi biztonság erősítésére hivatott hazai jogintézmények kialakításával és működésével kapcsolatos szakmai szervezetek képviseletét.
Egyúttal feladatának tekinti még, hogy a szervezési, üzemviteli módszerek kidolgozásában előmozdítsa a pénztárpiac fejlődését, képviselje a Szövetség és tagjainak érdekeit a vonatkozó jogi és egyéb szabályozás kialakítása során. Célja továbbá, hogy hosszú távon egységesítse az összes egészség- és nyugdíjpénztárak, ezáltal a lehető leghatékonyabb képviseletet nyújtva az egész ágazat számára. Hazai szerepvállalása mellett a Szövetség nemzetközi szinten is aktív tevékenységet folyt
Szolgáltatás kategóriái
jog pénzügy GazdaságHasonló szolgáltatások
Magánnyugdíjpénztári tájékoztató
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény értelmében 2012. március 31-ig kell írásbeli nyilatkozatot tenniük azoknak a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, akik át akarnak lépni az állami nyugdíjrendszerbe.
A magánnyugdíjpénztárban maradás előnyei:
A magánpénztári számlán felhalmozott vagyon örökölhető. A jelenlegi feltételekkel levonható vagyonkezelési díj rendkívül alacsony. Visszalépés esetén a pénztárban felhalmozott vagyonról a tag lemond. Az egy évvel ezelőtti visszaléptetési hullám során ugyan a kormányzati kommunikáció virtuális egyéni számlák létrejöttét ígérte a tb rendszerben, ahol ezek az összegek nyilvántartásra kerülnek, de ez azóta sem került bevezetésre. Néhány kezdeményezés – legutóbb pl. az LMP nyújtott be erről törvénymódosító javaslatot – van arra, hogy a megmaradt magánpénztári megtakarításokat át lehessen vinni az önkéntes nyugdíjkasszákhoz, ily módon szintén megmenthető és örökölhető lenne a felhalmozott összeg. A tagság fenntartásának lehetséges hátrányai:
Ha a pénztártag 2012. március 31-ig nem lép vissza a tb-be, de később a pénztári szektor mégis megszűnik, akkor a tag ugyanúgy visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe, ám lemond a reálhozamáról (vagyis az infláció feletti befektetési hozamról) és a korábbi önkéntes tagdíj-kiegészítések összegéről, amit most 2012. március 31-ig a tb-be való visszalépéssel az szja levonások után felvehet. Felhívjuk azonban figyelmét, hogy a maradásról vagy visszalépésről szóló döntést nem célszerű a reálhozam kifizetésének rövidtávú lehetőségére alapozva meghozni. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint teljes, 100%-os állami nyugdíjat kapnak a maradók, de a törvény jelenlegi szövege szerint egyelőre a maradóknak csak 75%-os jogosultság jár. A szektor a jelenlegi feltételekkel nem tartható fenn: a pénztárhoz nem érkezik többé a munkabérből kötelezően levont tagdíj, amiből költséget tudott levonni a működtetésre. Ezért csak azok a tagok maradjanak, akik bíznak abban, hogy a jelenlegi szabályozás a következő években módosul, és addig is vállalják, hogy finanszírozzák a pénztár működését adomány fizetésével. A teljes összegű hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság (özvegyi nyugdíj, árvaellátás) feltétele az, hogy a jogszerző (az elhunyt) kizárólag a tb nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztári egyéni számláján nyilvántartott összeget a saját vagy a hozzátartozó döntése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták. Nem született még meg az a jogszabály, amely szabályozná, hogy a nyugdíjba vonuló a pénztárban felhalmozott vagyonából a törvényben előírtaknak megfelelő életjáradékot vehessen fel. A pénztárak működőképességének fenntarthatósága
Az üzemeltetéssel kapcsolatos kiadásokat a pénztárak a befizetett tagdíjakból levont költségekből fizethetik. 2012. január 1-jétől a pénztáraknak bevétel (tagdíj és működési bevétel) nélkül kell a jogszabályi megfelelést biztosítani, a tagokat kiszolgálni. A Stabilitás Pénztárszövetség véleménye szerint a pénztárak fenntarthatóságához a tagoknak működési célú adományt kellene befizetniük. Ez az összeg teljes mértékben a pénztár működési költségeit fedezi, nem gyarapítja a tag számláját. Az összeg nagysága a pénztárak méretétől és működési tartalékától függően eltérő lehet.
Példa: ha éves szinten 100.000Ft tagdíjat fizetnek be, abból 99.100Ft-tal saját megtakarításuk gyarapodik, a pénztár pedig 900Ft-ot fordíthat a működésére. Ha viszont a pénztár működését kívánja támogatni adománnyal, akkor az egész összeget a működésre (felügyeleti díj, garancia díj, adminisztráció) fordítja a pénztár.
;
2010 Nyugdíj, Egészségügy és Pénztárkonferencia 2010.
Stabilitás Pénztárszövetség Postacím: 1051 Budapest, Mérleg u. 4. – Tel.: +36 30/490-3294 - e-mail: [email protected]
© Copyright 2009. stabilitas.hu. All Rights Reserved | Impresszum | Elérhetőség
A Lánchídról készült fotó Mészöly Tamás munkája.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény értelmében 2012. március 31-ig kell írásbeli nyilatkozatot tenniük azoknak a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, akik át akarnak lépni az állami nyugdíjrendszerbe.
A magánnyugdíjpénztárban maradás előnyei:
A magánpénztári számlán felhalmozott vagyon örökölhető. A jelenlegi feltételekkel levonható vagyonkezelési díj rendkívül alacsony. Visszalépés esetén a pénztárban felhalmozott vagyonról a tag lemond. Az egy évvel ezelőtti visszaléptetési hullám során ugyan a kormányzati kommunikáció virtuális egyéni számlák létrejöttét ígérte a tb rendszerben, ahol ezek az összegek nyilvántartásra kerülnek, de ez azóta sem került bevezetésre. Néhány kezdeményezés – legutóbb pl. az LMP nyújtott be erről törvénymódosító javaslatot – van arra, hogy a megmaradt magánpénztári megtakarításokat át lehessen vinni az önkéntes nyugdíjkasszákhoz, ily módon szintén megmenthető és örökölhető lenne a felhalmozott összeg. A tagság fenntartásának lehetséges hátrányai:
Ha a pénztártag 2012. március 31-ig nem lép vissza a tb-be, de később a pénztári szektor mégis megszűnik, akkor a tag ugyanúgy visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe, ám lemond a reálhozamáról (vagyis az infláció feletti befektetési hozamról) és a korábbi önkéntes tagdíj-kiegészítések összegéről, amit most 2012. március 31-ig a tb-be való visszalépéssel az szja levonások után felvehet. Felhívjuk azonban figyelmét, hogy a maradásról vagy visszalépésről szóló döntést nem célszerű a reálhozam kifizetésének rövidtávú lehetőségére alapozva meghozni. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint teljes, 100%-os állami nyugdíjat kapnak a maradók, de a törvény jelenlegi szövege szerint egyelőre a maradóknak csak 75%-os jogosultság jár. A szektor a jelenlegi feltételekkel nem tartható fenn: a pénztárhoz nem érkezik többé a munkabérből kötelezően levont tagdíj, amiből költséget tudott levonni a működtetésre. Ezért csak azok a tagok maradjanak, akik bíznak abban, hogy a jelenlegi szabályozás a következő években módosul, és addig is vállalják, hogy finanszírozzák a pénztár működését adomány fizetésével. A teljes összegű hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság (özvegyi nyugdíj, árvaellátás) feltétele az, hogy a jogszerző (az elhunyt) kizárólag a tb nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztári egyéni számláján nyilvántartott összeget a saját vagy a hozzátartozó döntése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták. Nem született még meg az a jogszabály, amely szabályozná, hogy a nyugdíjba vonuló a pénztárban felhalmozott vagyonából a törvényben előírtaknak megfelelő életjáradékot vehessen fel. A pénztárak működőképességének fenntarthatósága
Az üzemeltetéssel kapcsolatos kiadásokat a pénztárak a befizetett tagdíjakból levont költségekből fizethetik. 2012. január 1-jétől a pénztáraknak bevétel (tagdíj és működési bevétel) nélkül kell a jogszabályi megfelelést biztosítani, a tagokat kiszolgálni. A Stabilitás Pénztárszövetség véleménye szerint a pénztárak fenntarthatóságához a tagoknak működési célú adományt kellene befizetniük. Ez az összeg teljes mértékben a pénztár működési költségeit fedezi, nem gyarapítja a tag számláját. Az összeg nagysága a pénztárak méretétől és működési tartalékától függően eltérő lehet.
Példa: ha éves szinten 100.000Ft tagdíjat fizetnek be, abból 99.100Ft-tal saját megtakarításuk gyarapodik, a pénztár pedig 900Ft-ot fordíthat a működésére. Ha viszont a pénztár működését kívánja támogatni adománnyal, akkor az egész összeget a működésre (felügyeleti díj, garancia díj, adminisztráció) fordítja a pénztár.
;
2010 Nyugdíj, Egészségügy és Pénztárkonferencia 2010.
Stabilitás Pénztárszövetség Postacím: 1051 Budapest, Mérleg u. 4. – Tel.: +36 30/490-3294 - e-mail: [email protected]
© Copyright 2009. stabilitas.hu. All Rights Reserved | Impresszum | Elérhetőség
A Lánchídról készült fotó Mészöly Tamás munkája.