Szte Áok Anatómiai Szövet- És Fejlődéstani Intézet

Telefon: 62/545-665

  

Weboldal (anatomy.szote.u-szeged.huanatomy)

Email cím: [javascript protected email address]

Az Intézet rövid története
Miután a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem Erdély román megszállása miatt 1919-ben román kézre került, a magyar professzorok többsége Budapestre menekült. Paradox módon ebben a nyomorúságos és reménytelen helyzetben, a megcsonkított Magyarországon Szeged előtt megcsillant a remény, hogy a város évszázados kívánsága teljesül és lesz egyeteme. Aztán 1921. áprilisában megérkezett Szegedre az a bizottság, amely megvizsgálta az orvosi kar elhelyezésének lehetőségeit. A régi rókusi elemi iskolában kapott helyet a Leíró és Tájbonctani Intézet, a Szövet- és Fejlődéstani Intézet, a Kórbonctani és Kórszövettani Intézet és a Törvényszéki Orvostani Intézet. Ezzel kezdetét vette a Szegedi Anatómiai Intézet története. Az Intézet elsőorvosprofesszora Davida Leó volt, aki miután felépítette és felszerelte kolozsvári tanszékét, menekülnie kellett a románok elől és egész életművét elveszítette. Davida professzor 1921. tavaszán, 68 évesen, hihetetlen lelkierővel és hittel hozzálátott a szegedi tanszék kialakításához. Az oktatás megindult, Davida Leó professzor pedig nyugdíjba ment és a szegedi tanszéket unokaöccsének, Davida Jenő professzornak adta át, aki 1929-ben bekövetkezett tragikusan korai haláláig vezette azt. Davida Jenő utóda dr. Kiss Ferenc professzor lett, akinek „Tájanatómia” és „Rendszeres bonctan” című tankönyveiből orvosgenerációk tanultak, és tanulnak ma is. Kiss Ferenc professzor vezetése idején kezdődtek Szegeden a neuroanatómiai kutatások. Miután Kiss Ferencet Budapestre hívták, a Bonctani Intézet vezetését Gellért Albert professzor vette át. Gellért professzor 33 éven át vezette a Bonctani, Szövet- és Fejlődéstani Intézetet, ezalatt egyedülálló anatómiai gyűjteményt hozott létre és folytatta a neuroanatómiai kutatásokat, amelyek révén a szegedi intézet már a harmincas években ismertté vált a tudományos világban. Gellért professzor utóda 1968-tól 1993-ig dr. Csillik Bertalan professzor, aki neurohisztokémiai módszerekkel bővítette a tudományos kutatások palettáját. Csillik professzor nevéhez fűződik továbbá az új boncterem és szövettani gyakorló terem komplexum felépíttetése is. A Bonctani Intézet régi bonctermét ugyanis 1921-ben az iskolaépület tornaterméből alakították ki – és apróbb változtatásokkal ez az átalakított tornaterem szolgált bonctrem gyanánt 1990-ig. Csillik professzor kezdeményezésére, bronz dombormű és emléktábla (Tóth Sándor szobrászművész alkotása) őrzi Gellért Albert emlékét az Anatómiai Intézet Múzeumának ajtaja mellett. Dr. Csillik Bertalant dr. Liposits Zsolt professzor követte, aki 1998-ig, Budapestre távozásáig vezette a tanszéket. Ezalatt került sor az épületben lévő előadóterem korszerűsítésére. Az Intézet jelenlegi igazgatója dr. Mihály András professzor, aki Csillik Bertalan tanítványa és a szegedi neuroanatómiai és neurohisztokémiai iskola aktív folytatója.

Szolgáltatás kategóriái

Oktatás  

Hasonló szolgáltatások

Anatomiai Intezet ;
Az Intézet rövid története
Miután a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem Erdély román megszállása miatt 1919-ben román kézre került, a magyar professzorok többsége Budapestre menekült. Paradox módon ebben a nyomorúságos és reménytelen helyzetben, a megcsonkított Magyarországon Szeged elõtt megcsillant a remény, hogy a város évszázados kívánsága teljesül és lesz egyeteme. Aztán 1921. áprilisában megérkezett Szegedre az a bizottság, amely megvizsgálta az orvosi kar elhelyezésének lehetõségeit. A régi rókusi elemi iskolában kapott helyet a Leíró és Tájbonctani Intézet, a Szövet- és Fejlõdéstani Intézet, a Kórbonctani és Kórszövettani Intézet és a Törvényszéki Orvostani Intézet. Ezzel kezdetét vette a Szegedi Anatómiai Intézet története. Az Intézet elsõorvosprofesszora Davida Leó volt, aki miután felépítette és felszerelte kolozsvári tanszékét, menekülnie kellett a románok elõl és egész életmûvét elveszítette. Davida professzor 1921. tavaszán, 68 évesen, hihetetlen lelkierõvel és hittel hozzálátott a szegedi tanszék kialakításához. Az oktatás megindult, Davida Leó professzor pedig nyugdíjba ment és a szegedi tanszéket unokaöccsének, Davida Jenõ professzornak adta át, aki 1929-ben bekövetkezett tragikusan korai haláláig vezette azt. Davida Jenõ utóda dr. Kiss Ferenc professzor lett, akinek „Tájanatómia” és „Rendszeres bonctan” címû tankönyveibõl orvosgenerációk tanultak, és tanulnak ma is. Kiss Ferenc professzor vezetése idején kezdõdtek Szegeden a neuroanatómiai kutatások. Miután Kiss Ferencet Budapestre hívták, a Bonctani Intézet vezetését Gellért Albert professzor vette át. Gellért professzor 33 éven át vezette a Bonctani, Szövet- és Fejlõdéstani Intézetet, ezalatt egyedülálló anatómiai gyûjteményt hozott létre és folytatta a neuroanatómiai kutatásokat, amelyek révén a szegedi intézet már a harmincas években ismertté vált a tudományos világban. Gellért professzor utóda 1968-tól 1993-ig dr. Csillik Bertalan professzor, aki neurohisztokémiai módszerekkel bõvítette a tudományos kutatások palettáját. Csillik professzor nevéhez fûzõdik továbbá az új boncterem és szövettani gyakorló terem komplexum felépíttetése is. A Bonctani Intézet régi bonctermét ugyanis 1921-ben az iskolaépület tornatermébõl alakították ki – és apróbb változtatásokkal ez az átalakított tornaterem szolgált bonctrem gyanánt 1990-ig. Csillik professzor kezdeményezésére, bronz dombormû és emléktábla (Tóth Sándor szobrászmûvész alkotása) õrzi Gellért Albert emlékét az Anatómiai Intézet Múzeumának ajtaja mellett. Dr. Csillik Bertalant dr. Liposits Zsolt professzor követte, aki 1998-ig, Budapestre távozásáig vezette a tanszéket. Ezalatt került sor az épületben lévõ elõadóterem korszerûsítésére. Az Intézet jelenlegi igazgatója dr. Mihály András professzor, aki Csillik Bertalan tanítványa és a szegedi neuroanatómiai és neurohisztokémiai iskola aktív folytatója.
Látogatók száma 2007. 02.14. óta: 34063 | | Kapcsolat: Imre Zoltán