Orient Vendeglato Rt.

Telefon: 322-08-03

  

Weboldal (orient.hu)

Vendéglátás

Szolgáltatás kategóriái

vendéglátás  Idegenforgalom  

Hasonló szolgáltatások

Orient Attila: Dr. Orient Gyula élete és munkássága

Orient Attila:

Dr. Orient Gyula élete és munkássága

Ezt a dolgozatot dédapám emlékére írom, akire méltán lehet büszke az Orient-család és az egész orvostársadalom.
1869. október 21-én született Nagybocsókon, Máramaros megyében, görög katolikus katolikus lelkész fiaként. Gyermekkorára nagy hatással volt e kicsiny falu különbözõ nemzetiségû lakosainak mély tisztelete édesapja és az egész családja iránt. Az elsõ négy osztályt a faluban végezte, majd 1881-tõl az alig 7 km-re levõ Máriamarossziget algimnáziumába íratták be. Kitûnõ eredménnyel végzett. Tanulmányait azonban nem folytathatta édesapja halála miatt. Gyógyszerész nagybátyja révén gyógyszerész-gyakornokként Bácskába került. A gyakornoki vizsgát kitûnõ minõsítéssel tette le Budapesten a nélkûl, hogy tanfolyamot végzett volna. 1889-ben iratkozott be a Budapesti Egyetemre. Tanárai-többek között a híres Eötvös Lóránd, Than Károly valamennyien felismerték tehetségét, szorgalmát és törekvését. Egyetemi évei alatt már munkát vállalt a budapesti Mátyás téri gyógyszertárban, hogy édesanyját és magát fenntarthassa. Gyógyszerész oklevelét 1891-ben kapta meg. Than Károly meghívta intézetébe. Ezt elfogadta, egy évig a kémiai intézetben és ugyanakkor a közegészségügyi laboratóriumban is dolgozott. A közegészségtan tanára az egyetemes magyar tudománytörténet, ezen belül az egészségügyi felvilágosítás géniusza, Fodor József intézetében tanulmányt is készített „A hatóanyagoknak a kötözõszerekben levõ tartalmáról” címmel. Ez egyik elsõ munkája, „A gyakorló orvos” 1894. évfolyamának 24. számában látott napvilágot. Igazi tudós emberre jellemzõen precíz, gondos munka, felhívja a figyelmet a sebkezelés lényegére, a szövõdmények megelõzésére, rövid irodalmi áttekintés után sokoldalú saját vizsgálatokat ismertet. Közben megnõsült és megvette a Gömör megyei csetneki Minerva gyógyszertárat. Annak ellenére, hogy a gyógyszertárában eredményesen dolgozott, a gyógyszerészi munka nem elégített ki, a helybeli vasgyár és papírgyár részére is számos vizsgálatot végzett.
1898-ban eladta gyógyszertárát és Kolozsvárra költözött, hogy a Ferenc József Tudományegyetemen, Fabinyi Rudolf kémiai intézetében dolgozhasson. Két évig gyakornok, majd tanársegéd lett. Közben elkészítette gyógyszerész-doktori értekezését Fabinyi Rudolf professzor irányítása mellett. Egyetemi feladatainak példás ellátása sem elégítette ki ambícióját, ezért beiratkozott az orvosi karra. Óriási erõfeszítéssel, reggeltõl estig tartó munkával szerezte meg 1906-ban orvosi diplomáját, majd újabb vizsga után 1909-ben tisztiorvosi képesítést nyert. Házassága megsínyli a sok áldozatot és lemondást követelõ éveket. Elvált és még jobban belevetette magát a munkába, az önképzésbe, a kutatásba, az ismeretek terjesztésébe. 1911-ben újra nõsült, nagykállói Kereszetessy Sára gyógyszerésznõt vette feleségül. Felesége egészségi állapota megromlott, de ennek ellenére 1913-ban oklevelet kapott, és 1920-ig együtt dolgoztak a kémiai intézetben.
Négy gyermekük született. 1912-ben Gyula fia, aki szintén gyógyszerész lett, egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Bukarestben végezte, majd Nagylakon, késõbb Bánffyhunyadon dolgozott a kórházban. 1914-ben született Sára leányuk, aki már gyermekkorában elhunyt. 1915-ben született Tibor fiuk, aki szintén gyógyszerész lett. Egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte majd Szegeden fejezte be. 1940-ben visszatért Kolozsvárra, patikát vásárolt, azonban 1946-ban, amikor honosítani kellett volna diplomáját, visszatelepült Magyarországra, ahol nyugdíjazásig különbözõ gyógyszertárakban dolgozott. – A jelen dolgozat szerzõje ennek az ágnak az egyik leszármazottja.– Negyedik gyermekként született Margit leányuk 1917-ben, aki mint tisztviselõ Kolozsváron dolgozott és jelenleg is ott él.
Orient Gyula 1918-ban megszerzi egyetemi magántanári habilitációját. 1920-ban, amikor a kolozsvári Tudományegyetem Szegedre kötözött, nem települt át Magyarországra. Kolozsvárott maradt és megszervezte a román nyelvû gyógyszerészképzést. 1920-ban a román egyetem orvosi karának biológiai és toxikológiai analízis tanszékére nevezték ki, ideiglenesen a gyógyszerismereti tanszéket is magára vállalta. Egyetemi tanárként 1934-ig oktatta a gyógyszerészhallgatókat. Ekkor Kolozsvárott megszûnt a gyógyszerészképzés. Õ azonban Kolozsvárott maradt, és 65 éves korában nyugdíjazását kérte.1906-tól, orvosi diplomájának megszerzése óta orvosi gyakorlatot is folytatott. Az I. világháború kitörésekor a Vöröskereszt Egylet kolozsvári székházában teljesített orvosi szolgálatot. Lelkiismeretes munkájáért a „Crucea Meritul Sanitar” I. osztályú érdemkeresztjével, a Vöröskereszt II. osztályú hadiékítményes jelvényével és a Vöröskereszt II. osztályú érmével tüntették ki. Orvosi tevékenységét mint belgyógyász kezdte meg, bár sebész szeretett volna lenni. Intézeti elfoglaltsága miatt néhány év múlva felhagyott a praxissal, és áttért a fogorvosi tevékenységre, ennek keretében szájsebészként is dolgozott.Nyugdíjazása után ismét folytatott általános orvosi gyakorlatot, sõt nyaranként fürdõorvosi tevékenységet is vállalt. Nyugdíjas korában különösen nagy kedvvel fordult a tudománytörténeti kutatómunka felé.Rendkívül sokoldalú szakmai tevékenysége mellett idõt talált családi élete számára is, ami mindig harmonikus volt. 71 éves korában, 1940. október 9-én hunyt el Kolozsvárott, a Házsongrádi temetõben temették el. Halála nagy veszteség volt. Tudását, tapasztalatát az idõközben hazatért magyar egyetemen hasznosíthatta volna.
h2>Dr. Orient Gyula gyógyszerészeti vonatkoztatású munkássága1891-tõl, gyógyszerészi oklevelének elnyerése óta mindennemû gondolkodására, törekvésére jellemzõ volt hivatástudata. A budapesti egyetemen eltöltött egy év alatt már kõnyomatos jegyzetet állít össze Gyógyszerisme címen. Ez a 379 oldalas jegyzete magába foglalja az akkori gyógyszetári gyakorlatban használatos összes növényi, állati és ásványi drogokat, azok felhasználását. 1892-ben ásványvíz- és ásványelemzéseket, gázabszorpciós méréseket, valamint bakterológiai vizsgálatokat, köpet- és vizeletanalizíseket végez, és a kötszerek fertõtlenítésének problémájával foglalkozik. Ez idõ alatt számos újítást vezetett be, így nevéhez fûzõdik az „urotangens” készülék és egy új bürettartó megszerkesztése. A kolozsvári egyetemen eltöltött évek is igen termékenyek voltak. Gyógyszerészdoktori értekezése a nátrium-ligozináttal kapcsolatos. Ezt a vegyületet Fabinyi fertõtlenítõszerként használta, Orient Attila pedig a bor-analízisben való felhasználását mutatta ki. 1902-ben jelenik meg Gyógyszerészi mûtan c. tankönyve, majd 1907-ben a 2. kiadás. 1920-ban bekapcsolódott a román nyelvû orvos- és gyógyszerészképzésbe. Egyetemi tankönyvei, jegyzetei mellett ez idõben sok tudományos dolgozata (több mint 75) jelent meg nyomtatásban.
h2>Dr. Orient Gyula orvosi tevékenységeOrvosi munkája kétirányú volt: gyakorló és kutató orvosként tevékenykedett. Mint kutató orvos mindig nagy érdeklõdést mutatott az orvostudomány határterületei iránt, fõleg a biokémiai kérdések foglalkoztatták. Már 1912-ben és késõbb 1923-ban a kolozsvári egyetemen elõadást tartott a legutóbbi évek vitaminkutatásáról. Bakterológiával még csetneki gyógyszerész korában kezdett foglalkozni, amikor a köpet vizsgálatával kapcsolatban a mikroorgazmusok festési eljárását tökéletesítette. Késõbb a kötszerek fertõtlenítésérõl és azok bakterológiai vizsgálatának módszerérõl írt észrevételeit a minsztérium kötelezõvé tette. 1921-tõl érdeklõdése a mérgezések felé fordult. Foglalkozott a foszfor, az arzén, a rodanidok és a növényi alkaloidok mérgezõ hatásával. Tanulmányai jelentek meg az állatok és a gombák okozta mérgezésekrõl.
h2>Dr. Orient Gyula gyógyszerésztörténeti és tudománytörténeti munkásságaKolozsvári éveiben rendkívül alapos kutató- és gyûjtõmunkát végez. Sok olyan tényt tár fel Erdély gyógyszerész- és orvostörténetébõl, melyek ma is alapul szolgálhatnak kutatásainknak. Legfontosabb munkája „Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története.” Mindezen munkái mellett legmaradandóbb tette a Gyógyszerésztörténeti Múzeum létrehozása volt. A 30 éves gyûjtõmunka eredményeképpen közel 2000 tárgyat, iratot, könyvet „relikviát” sikerült összegyûjtenie. Ez képezi alapját a mai Kolozsvári Patikamúzeumnak. Az órák történetével is foglalkozott, és részt vett a kolozsvári órakiállításon.
h2>Dr. Orient Attila egészségügyi felvilágosító munkássága„Az epebántalmak diétás kezelése” címmel egész oldalas szórólapot adott ki a betegei részére. Mai szemmel nézve is korszerû adattár, közérthetõ tudnivalók a mindennapok számára. Felhívja a figyelmet a napi többszöri étkezésre, a gyakori kis volumenre, a jó rágásra, az ép fogakra – „a fogak rendben tartására nagy gond fordítandó”. „Igen fontos a vegyes koszt”, olvashatjuk. Megemlíti, hogy az epebánalmakban szenvedõ beteg mit fogyaszthat és mit nem.Az „Orvosi Szemle” közölte az egyik tanulmányt: „Állat okozta mérgezések”. Elõbb a kígyómarás a téma, megemlítve, hogy Erdélyben három gyakori viperafaj fordul elõ. Tájékozódhatunk az egyes fajtákról, támadói módjukról, a méregfog mûködésérõl. Néhány tragikus estet is bemutat a szerzõ. A keresztes pók, a darázs- és méhcsípés veszélyei olvashatók még a cikkben. Részletes útmutatás szerepel a szomorú események megelõzése érdekében: „senki ne járjon mezítláb. Csizmában kell járni vagy a lábszárt a bokától kezdve térdig vászonnal be, kell csavarni vagy lábszárvédõt alkalmazni. Szamócázás, gombaszedés stb. közben, mielõtt kezünkkel a növények között keresgélnénk vagy a szamócát, gombát felszednénk, a jobb kézben tartott bottal gondosan és sûrûn zeg-zugosan kotrásszuk fel a területet”. Tanácsokkal is szolgál, mik a teendõk elsõsegélynyújtásképpen kígyómarás esetén.Ugyancsak az „Orvosi Szemle” közölte a „Gomba okozta mérgezések” címû tanulmányt. Az Erdélyben megtermõ mérges gombákról esik szó, fajtáikról, az olvasó számára világosan követhetõ leírással. Szomorú családi mérgezési történetek hívják fel a figyelmet a mérgezés elkerülésének fontossága. Szintén ír a professzor a sürgõsségi teendõkrõl. Hangsúlyozza, hogy több oka lehet a mérgezéseknek, például a nem frissen szedett vagy állás miatt bomlásban levõ gomba és a gyakoribb elõfordulás ott van, ahol kevesebb a piaci ellenõrzés.1927-ben különösen nagy gyakorlati kérdésre irányította a figyelmet Orient Attila. – „A köznép gyógyszerei és miszticizmusa” címmel a „Revista Farmaciei” gyógyszerészi folyóiratban hat részes sorozatot jelentetett meg. Elõbb történelmi körkép tárul elénk, a természet megfigyelésérõl, a gyógyítási próbálkozásokról, majd a népies szerek vázlatát kapja meg az olvasó. Sok-sok érdekes megjegyzés van az orrvérzés, a nátha, a fülfájás, a torokfájás, a fogfájás ellen. Számos növénybõl régóta készítenek gyógyszereket. Tény, hogy a gyógyszerek nagy része egykor a nép kezében volt. „Vérállító” a (vérzést elállító) füveket használtak, Orient Gyula ír a szív gyógyszerek õsérõl, amelyet növényekbõl állítottak elõ, a falusi népek javas asszonyai pedig kétségkívül sokat tudtak. A szerzõ felhívja a figyelmet a babonák elkerülésére, a közönség hiszékenységének oldására, gondolni kell egyes balesetek okaként öncsonkításokra, máskor kuruzslószerek alkalmazására. Furcsa esetekrõl szerezhetünk tudomást, például sok háziasszony ragaszkodott az öröklött hagyományokhoz, amelyek szerint a havivérzés idején nem tanácsos befõttet, uborkát télre eltenni. Értékes néprajzi tanulmánynak is tarthatjuk az elõzõekben vázolt munkát.Orient Gyula tanár 1931-ben az „Erdélyi Katholikus Akadémián” székfoglalót tartott, amelynek szövegét Kolozsvárott nyomtatták ki, a cím: „Egy pillatás az élõ és élettelenek életébe”. Nagyon szép olvasmány, érdemes lenne újból közrebocsátani. Megismerhetjük az élõ szervezetek összetételét, Földünk adatait, a legfontosabb jelenségeket. Orient Gyula professzor a mozgás érdekében emelt szót, majd a levegõ tisztaságát tárgyalja, kiemelt mûvészettörténeti tudása révén pedig az emberi alkotások megtartása érdekében fogalmaz ajánlásokat.A „Clinica et Laboratorium” 1934. szeptember havi száma szerkesztõségi megjegyzésében említi, hogy Orient Attila „Az orvosi toxikológia elemei” címû kitûnõ és hézagpótló könyvébõl vesznek át fejezetet: „Az ételmérgezésekrõl”. Ebben a fejezetben a botulizmussal ismerkedhetünk meg. Tej, tojás, vanília használata során krémes, rétes, fagylaltmérgezések adódhatnak. A kacsatojások is okozhatnak élelmiszermérgezést. Néhány példa is található, például 1931. november 14.-én diákmenzán 120 diáklány marha- és disznóhúsból készült hússaláta fogyasztása után betegedett meg, 18-an kerültek a belgyógyászati klinikára. Romlott vagy fertõzött vízbõl származó halak, osztrigák, rákok veszélyesek. A romlott tejbõl készített sajtok mérgezése általában enyhe. A szerzõ felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy szakértõ ellenõrzés nélküli, a hatóság tudtán kívüli árusításra gondoljanak.Az „Erdélyi Múzeum Egyesület” orvos szakosztályában 1935. január 15-én különleges témájú elõadást tartott Orient Gyula professzor. Az „Orvosi Szemle” 1935. januári számában jelent meg az elõadás szövege, és címe: „Loliummal fertõzött búza okozta tömeges mérgezés”. Erdélyben búzából készült kenyér fogyasztása után tömeges mérgezéseket észleltek. Nagy meglepõdésünkre derült ki, hogy 2000 ezer évvel ezelõtti híradások bukkannak elõ – Vergilius említi a Loliumot. Máté evangéliumában narkotikus mérges mag szerepel. A Lolium-fertõzések háziállatok (disznók, tehenek, lovak) körében is elõfordulnak. Vajon mi a Lolium? Kalász növény, elõszeretettel növesztik az árpa, búza, zab párnákban, magyar neve pedig igen furcsa: „szédítõ vadóc”. Akkorára nõ meg, mint a búza. A mérgezést a növénnyel együtt élõ gombafonalak okozzák. A mérgezés súlyos tüneteket okoz (látási zavarok, izomgyengeség, végtagremegések, hányási rohamok stb.). Súlyos esetekben halál következhet be.Dr. Orient Gyula átmenetileg a kolozsvári nõgyógyászati klinika laboratóriumát vezette, a város „Endokrinológiai és Nõgyógyászati Társasága” 1935. december 4-i tudományos ülésén tartott elõadást: „A menstruatio és a menstruatio okozta zavarok”, az „Orvosi Szemle” ugyanazon évi decemberi számában lelt kiadásra. Az orvosok számára élettani áttekintést nyújt, majd világirodalmi közléseket idéz a havi vérzéssel összefüggõ általános tünetekrõl, panaszokról. Utal arra, hogy az évszázadok folyamán különbözõ növényekkel (kivonatokkal) hogyan próbálták az elõbbieket feloldani. Igyekszik segítségek nyújtani a tüneteggyüttesben szenvedõknek.Egészségügyi felvilágosító ihletettségû az 1937. áprilisi cikk („Clinica et Laboratorium”) is: „A háztartásokban elõforduló mérgezések”. Néhány gondolata: „A modern chemia és technika állandó fejlõdésével a háztartásokban is fejlõdnek és fokozódnak az életet veszélyeztetõ alkalmak. …A háztartásban a háziasszony és a házigazda is legyen óvatos. …A lakás különbözõ féregölõ szerekkel való féregmentesítése a méregnek még a leggondosabb vélt kiküszöbölése dacára is okozhat megbetegedést. …Mérgezéseket okozhatnak azonban még a zománcozott edények is.” Fontos kérdések merülnek fel a továbbiakban is, a fûtésrõl, a világításról, a földgázról, a szénmonoxidról, a tüzelésekrõl. A tintaceruzáról a következõképpen vélekedik: „A tintaceruza is veszedelmes lehet, a mérgezés alkalmával a szembe kerülõ tintaceruza részecskék nehezen gyógyuló, sõt némelykor vakságra vezetõ szembajt okozhatnak”. Ma már talán nem szükséges a hölgyeket nyugtalanítani, de 1937-ben még kötelezõ volt megírni: „Hajfestõ szerek fölötte sok esetben okoznak heveny és krónikus megbetegedéseket”.
Dr. Orient Gyula sokoldalú munkásságának ismertetésével megpróbáltam hû képet adni a gyógyszerészrõl, az orvosról, a tanárról, a kutatóról, a tudománytörténészrõl és az emberrõl, aki fáradhatatlan és lelkiismeretes munkájával, mély hivatástudattal, emberséggel, becsülettel élt és dolgozott. Legyünk büszkék e kimagasló egyéniségre. Méltó emlékezés illesse meg mindazért, amit tett szakmájáért, hazájáért, családjáért és embertársaiért.
Budapest, 2001. január 18.
Orient Attila