| Szolgáltatás keresése: |
|
Népszerű városok Budapest Debrecen Pécs Győr Miskolc Székesfehérvár Szeged Siófok Kecskemét Nyíregyháza Szombathely Budaörs Tatabánya Érd Eger Veszprém Dunaújváros Zalaegerszeg Kaposvár Békéscsaba |
7095 Újireg, Kossuth Lajos U. 1.
Újireg Önkormányzat térkép
Újireg Önkormányzat
Telefon: (74) 480-305
Weboldal (falvak.huujireg)
Email cím: [javascript protected email address]
közművesítés, közszolgáltatás, kulturális tevékenység, polgármesteri hivatal, településfejlesztés, városvezetés Újireg Polgármesteri Hivatala. További információkért látogasson el weboldalunkra!
Szolgáltatás kategóriái
EgyébHasonló szolgáltatások
Újireg | falvak.hu
Tolna megye
[email protected]
www.falvak.hu/ujireg
Lélekszám: 350 fõ | Lakóházak száma: 120 Bemutatkozunk
- A település elhelyezkedése: - A település története: - Címerleírás: - Újireg jelene: - Társadalmi és közösségi élet: - Idegenforgalmi lehetõségek - Ciklusprogram: - Amire büszkék vagyunk:
Eseménynaptár
Alapítványok, civil szervezetek
Információk
A település elhelyezkedése: Újireg Tolna megye észak- nyugati részén, az Iregszemcsét Nagykónyival összekötõ úton helyezkedik el. Nyugodt, csendes, átmenõ forgalomtól mentes ún. zsáktelepülés, ugyanakkor a nagyobb településektõl nem elszigetelt kis falucska. 30 km-es körzetén belül helyezkednek el olyan városok, mint Siófok, Dombóvár, Tamási.
A település története: A település történetét 1930-tól ismerjük és számítjuk pontosan, de az ez elõtti idõkbõl is vannak forrásaink.
A település régi neve Muth puszta volt, melynek határában húzódott a Sopiane- Aquincum, azaz a Pécs- Székesfehérvár út. Muth puszta ebben az idõben királyi birtok is volt. Az 1333-as okmányok szerint Muth puszta nagyobb település lehetett, kolostorát és Miklós nevû papját a feljegyzésekbõl ismerjük. Késõbb a Zichy grófok birtokában volt a terület.
Lakói jobbágyok, béresek, cselédek voltak, a lakosság összetétele és száma szinte állandóan változott a háborúk és a földesurak terhei miatt, ugyanis ezeket nekik kellett kiizzadniuk a földbõl. Ha nem sikerült, tovább álltak.
Muth puszta a középkortól a török idõkig is élõ település volt, 1572-ben a simontornyai szandzsák fejadó- összeírásában még 10 családfõvel szerepel, de a török kiûzésének idejére teljesen elpusztult, s a 18. században nem is telepítették újra, csak a neve maradt fenn és uradalmi pusztaként említik. A község alatt valószínûleg török kori pincerendszer húzódik.
A község egyik legrégebbi épülete, amely ma óvodaként funkcionál 1888-ban épült, úgyhogy ebben az idõben már biztosan lakott volt a terület. A lakosságot az 1905-ös arató- és cselédsztrájkmozgalom is érintette.
A település község- rangját tekintve kialakulása az 1930-as évekre vezethetõ vissza. A falu õslakosai és alapítói, a jászok 1930-ban telepedtek meg ezen a helyen. A gazdasági válság idején Jászárokszállás már nem tudta eltartani népes lakosságát. Családokat kellett az ország más részeibe áttelepíteni, hogy számukra életteret biztosítsanak.
1930. október 5-én a reggeli mise után 80 család indult el Jászárokszállásról a Dunántúlra. A vasútállomáson muzsikaszó és az árokszállási plébános búcsúztatta a síró- rívó szülõktõl, otthontól elszakadó embereket.
A letelepedett jászok magtárakban, barakkokban, földbe vájt sárkunyhókban laktak. 52 éves részletre földet kaptak, ki- ki mennyit kért.
Az 1931-es év keservesen indult: sok gyerekkel, idegen házakban. A férfiak, családfõk az iregszemcsei uradalomba mentek dolgozni, viszont a tavasz beköszöntével az itthoni földeket is mûvelni kellett, tehát nem volt könnyû az élet.
1945-tõl megindult a fejlõdés: megalakult a földosztó bizottság, megindult a személyszállítás vonattal ill. autóbusszal; 1948-ban megalakul az elsõ kisbérlõ szövetkezeti csoport. 1949-ben lesz Muth pusztából Nagykónyi- kulcsármajorral egyesülve elõbb ideiglenesen Jásztelepszállás, végül Újireg.
Az államosítás után, 1949-1972 között a Béke MgTSZ, valamint a Tamási Állami Gazdaság adott munkát az itt élõknek. Újireg fejlõdésében a 70-es években nagyfokú visszaesés következett be, a kis község elveszítette önállóságát. A tsz 1973-ban egyesült az iregszemcsei Új Élet TSZ-szel, mely késõbb az Egyetértés TSZ nevet vette fel. A körzetesítési politika a helyi tsz után az iskolát, majd a helyi tanácsot szüntette meg. A község 1973-1990 között Iregszemcse társközsége volt.
1990-ben új lehetõség kínálkozott a kis lélekszámú települések elõtt. Az ország legkisebb települése is megválaszthatta a saját önkormányzatát. Így történt ez Újiregen is. Az itt élõ emberek maguk dönthettek saját sorsukról. A vezetõség úgy határozott, hogy önálló jegyzõvel hivatalt alakít, és saját maga veszi kezébe a kis közösség irányítását. A helyi önkormányzat a választást követõen pályázati lehetõségekhez jutott. A község azóta példát mutatóan fejlõdik, alig másfél évtized alatt képe teljesen átformálódott. Az egykori Zichy kúriából nagy beruházással Faluház épült, környékét parkosították; a község valamennyi utcája szilárd burkolatot kapott (90 %-ban); a temetõt és környékét, valamint a ravatalozó épületét felújították, itt emlékmûvet is állítottak a II. világháborúban elesett újiregiek tiszteletére; közösségi gyûjtésbõl helytörténeti múzeumot létesítettek; a községi óvoda épülete teljes felújítás után várja kis lakóit, konyhája a rászorulók étkeztetését is megoldja; a katolikus hit megõrzésének példája az 1993-ban épített templom; a rendezvények lebonyolítására szabadidõparkot alakítottak ki; a vezetékes földgáz kiépítése a falu értékét nagyban növelte, és még számtalan dolgot vitt véghez az önkormányzat természetesen a lakosság segítségével és egyetértésében mely az 1930-as magtárak és cselédbarakkok helyén 2004-re egy szép, virágzó községet formált.
Címerleírás: A község címerpajzsának ezüst mezejében búzakék pajzsfõ van, amelyben a lakosság származására utaló jászkürt található. Alatta, az ezüstmezõben álló kék kubikustalicska az újiregiek egykori munkájára utal. A pajzsot vörössel és kékkel bélelt pántos ezüst sisak díszíti, vörössel és kékkel ékesített heraldikai koronával. A sisakkoronából két szál arany búzakalász nõ ki, kettõskereszttel. A takaró kék és ezüst színû. A címerpajzs alatt, a fecskefarok végzõdésû szalagon a község neve olvasható.
Újireg jelene: Újiregen alkalomszerû sport és kulturális rendezvények vannak. A társadalmi, nemzeti, és családi ünnepségek megtartása közösségformáló hatású.
A rendezvények sora a farsanggal kezdõdik, melyen óvodás és iskolás gyerekek vesznek részt. Nõnapkor az önkormányzat meghívja a falu hölgyeit, a Faluházban kulturális mûsorral és egy szál virággal köszöntik õket. A majális minden év május 1-jén van, egész napos futballtorna folyik a vándorkupáért a helyi és környékbeli csapatok között. Anyák napján a gyerekek anyáknapi mûsorral köszöntik az anyukákat és nagymamákat. A jásznapot minden év pünkösdkor rendezik; ekkor érkezik a jászárokszállási kerékpáros delegáció, akiket a 240 km-es távolság letekerése után a falu lakói vacsorával, esti bállal köszöntenek. A falunapot július utolsó hétvégéjén rendezi az önkormányzat, sport, kulturális mûsorok szórakoztatják az érdeklõdõket; a napot bál zárja. Romanap a kisebbség szervezésében. Búcsú szeptember második vasárnapján van. Az önkormányzat minden év novemberében meghívja a nyugdíjasokat; az ebédet követõen kulturális mûsor és bál szórakoztatja a meghívottakat; az idõsek napja nagy sikerû rendezvény a községben. Karácsonyi mûsorral a gyerekek készülnek, színdarabot adnak elõ az érdeklõdõknek.
Kis községünkben él a húsvéti locsolás és a karácsony elõtti betlehemezés hagyománya.
Az önkormányzat pályázaton nyerte azt a kisbuszt, mely az iskolásokat hozza- viszi Iregszemcsére. A kisbusz évente több alkalommal Budapestre, színházba is elviszi a gyerekeket.
A település egészségügyi ellátottsága jónak mondható. Orvos, védõnõ gondoskodik a betegekrõl, heti egy alkalommal helyben, egyébként Iregszemcsén. A kisbusz betegellátási gondokat is megold, a betegeket és a kismamákat heti egy alkalommal díjmentesen szállítja orvoshoz.
Egyéni vállalkozó a faluban 11 van, helyi igényeket kielégítõ szolgáltatásokkal és kereskedéssel foglalkoznak. A lakosság alapellátását két üzlet biztosítja.
A helyi önkormányzat kivételével ügyek intézésére ki kell lépni a községbõl, azonban az 5 km-re lévõ Iregszemcsén, ill. a 15 km-re lévõ Tamásiban meg lehet oldani az ilyen jellegû problémákat.
A lakások vezetékes vízellátásának aránya 96 %, az elmúlt esztendõben az önkormányzati tulajdonban lévõ vízmû segítségével sikerült javítani a vízellátási gondokon.
A telefonhálózatba bekapcsolt lakások aránya 80 %.
Hulladékgyûjtésrõl a DÉLKOM KFT. gondoskodik, az önkormányzat finanszírozásában.
A vezetékes földgáz kiépítettsége 80 %-os, kihasználtsága aránya 40 %.
Megoldásra vár a lakosság foglalkoztatási gondja. Az ingázók Székesfehérvárra, Enyingre, Tabra, Siófokra, Tamásiba járnak dolgozni, a helyi munkanélküliség egyébként 9 %-os.
Társadalmi és közösségi élet: Újireg fiatal és kis település lévén ugyan nem büszkélkedhet õsi hagyományokkal, sajnos híres szülötteivel sem, de a község lakossága aktív a mindennapokban.
Talán a legaktívabb az idõsebb korosztály, mely megalakította a Búzavirág Nyugdíjas Klubot. 1998 óta Kozma Imréné vezeti, melynek közel 20 fõ tagja van. Úgy gondolták, hogy ha csigatésztát készítenek, lesz egy kis anyagi forrásuk programjaikhoz. Az önkormányzattól kaptak helyiséget, s ott készítik a csigatésztát minden kedden este. A klub így tud minden alkalommal (farsang, majális, falunap, gyermeknap, mikulás, karácsony) ajándékot adni a falu gyermekeinek, és így jutott el több emlékezetes kirándulásra: Gyulára, Harkányba, Szegedre, Ópusztaszerre, legutóbb Eger környékére utaztak négy napra. A nyugdíjasok egyébként minden rendezvényen munkálkodnak: vagy vacsorát fõznek, vagy palacsintát árulnak. A klub tagjainak többsége a magánéletben is aktív, találunk köztük: biotermelõt, üzletvezetõt, szakácsot, élelmezésvezetõt.
A faluhoz 2002 óta hozzátartozik a Cigány Kisebbségi Önkormányzat tevékenysége is (a község roma lakossága bár kevesebb, mint 8 %-os, mégis saját önkormányzatot alakítottak), mely pályázatokkal tovább fejleszti, segíti a közösségi érdeket, rendezvényeikkel szórakoztatják a falu lakosságát. A kisebbségi önkormányzat célja elsõsorban a roma lakosság elhelyezkedésének, életfeltételeinek javítása különbözõ pályázatok útján. Az eddigi munkásságuk: hivataluk kialakítása; számítógépeket nyertek pályázaton; a községi rendezvényeken különbözõ ajándékcsomagokat osztottak gyerekeknek.
2004-ben alakult meg a falu futballcsapata, mely ugyan még fiatal ahhoz, hogy eredményeket mutasson fel, de a buzgó focisták messze viszik Újireg jóhírét.
Községünk büszkélkedhet egy aranykatedrás pedagógussal, Antóni Istvánnéval, Tusi nénivel. Eredetileg óvodapedagógus, 16 évet helyben óvónõként dolgozott, de már 12 éve az iregszemcsei gyógypedagógiai iskola tanára. Elsõsorban a munkára nevelésben ért el eredményeket, ezért 2002. márciusában az oktatási miniszter Aranykatedra emlékplakettel ismerte el munkáját.
Újireg messze környéken híres rendezett közterületeirõl, virágos utcáiról. 1999 óta az önkormányzat egyre több gondot fordít erre. A tulajdonában lévõ területeket rendszeresen gondozza, persze a faluképhez hozzátartozik a magánterületek gondozott jellege is.
Idegenforgalmi lehetõségek A község idegenforgalmi szempontból legnagyobb értéke, hogy kitûnõen alkalmas pihenésre. Szabadidõs programjain kívül az idelátogatók 30 km-es körzeten belül megtekinthetik:
-Iregszemcse: Gótikus szentélybõl kialakított Kálvária- kápolna
-Magyarkeszi: hengermalom
-Felsõnyék: gótikus r. k. templom; kb. 200 éves Batthyány- pince
-Ozora: Pipó- vár, benne állandó kiállítás
-Simontornya: vár; ferences templom
-Nagykónyi: Sárdi János szülõháza; r. k. templom és kápolna
-Gyönk: ref. templom; német nemzetiségi tájház; fõkötö- és textilgyûjtemény
-Hõgyész: Gróf Apponyi Kastélyszálló; védett arborétum
-Szakály: Kaposmenti Tájház
-Gyulaj: világhírû dámvadrezervátum, világrekorder trófea
-Tamási: Rozália- kápolna (1542); r. k. templom; Tamási Galéria; Pacsmagi tavak; Esterházy- vadászkastély; termálfürdõ
-Tab: Zichy Mihály Emlékmúzeum
-Siófok: Balaton; Víztorony; Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum; Kálmán Imre Múzeum
Ciklusprogram:
-Sportcentrum létrehozása
Amire büszkék vagyunk: Az újiregiek büszkék a falu látnivalóira, ill. a jász hagyományokra.
A falu látnivalói közé tartozik az a modern vonalú római katolikus templom, amely az itt élõk erõfeszítésével, az elszármazottak segítségével és Mayer Mihály megyés püspök úr jóvoltából épült 1993-ban. A templom a Szent Kereszt felmagasztalása nevet viseli.
Újireg faluképéhez már hozzátartozik a nádtetõs parasztház, a Sörgel Kft. 1999-ben épült mintaháza, amelybõl hamarosan lakott épületek is készülnek a község határában.
A falu középpontjában, a szabadidõpark bejáratánál álló Jász Emlékhelyet 2000-ben, a Millenium évében, a jászok idetelepülésének 70. évfordulóján avatták fel. A kettõs évfordulót együtt ünnepelték újiregiek és jászárokszállásiak. Az emlékmû csúcsán a jászság jelképe, Lehel kürtje áll.
A község egyik legrégebbi épülete az egykori Zichy uradalom kúriája, amely a 19. század utolsó harmadában épült. Jelenleg Faluház: presszó, orvosi rendelõ, vendégszoba lakik falai között. Ugyancsak az uradalmi múlt emléke az egykori iskola épülete, amelyben ma a község óvodája mûködik.
A község temetõjében állította fel az önkormányzat 1992-ben a II. világháborús emlékmûvet, mely a harcokban elesett újiregiek tiszteletét õrzi.
A régi imaház ad otthont az újiregi Falumúzeumnak, amely régi jász munkaeszközökkel, házi készítésû szerszámokkal kíván betekintést nyújtani a község régi életének mindennapjaiba az odalátogatók számára.
Bár ma már csak a lakosság kisebb hányada jász, a jászokkal való kapcsolattartás él az újiregi büszkeségek között. Elõször 1941-ben a jászárokszállási Kiss Jenõ szervezte meg a jászok áttelepülésének kerékpáros emléktúráját. A 240 km-es távot 1 nap alatt tette meg. Nyomában árokszállásiak többször jöttek két keréken Újiregre. 1997 óta minden évben pünkösdkor egy árokszállási baráti kör a Kiss Jenõ emléktúra keretén belül Újiregre kerekezik. A visszalátogatás 1989 óta él. Azóta az újiregiek is ellátogatnak szülõhazájukba, az utóbbi években a Jászvilágtalálkozóval összekapcsolva. Szemben az árokszállásiakkal, az újiregiek busszal teszik meg a hosszú utat.
A jász hagyományok ezen kívül a mindennapi tevékenységekben jelennek meg. Az idõsebb jász lakosok még jász tájszólással, szavakkal beszélnek. A jász gyökerek fellelhetõk pl. földmûvelési technikákban, szerszámokban, konyhatechnikában. Jellegzetes jász étel a görhe, mely kukoricadarából készül, ill. a ganca, ami lisztbõl, krumpliból és vízbõl készült - még mindig megtalálhatók a jász asztalokon. De ami szinte egyetlen rendezvényrõl sem maradhat el, az a tyúkhúsleves csigatésztával és a birkapörkölt, melyek szintén jász hagyománnyal bírnak.
Ezek után természetes, hogy Újireg partnertelepülése Jászárokszállás, mely ugyan 8000 lakost számláló város, Újireg pedig mindössze 400 fõ alatti falu, de a megoldatlan problémáik és persze gyökereik közösek.
Eseménynaptár
Alapítványok, civil szervezetek
Óvoda
7095 Újireg, Jász út 26.
74/481-067
Vezetõ óvónõ: Antoni Anett
Információk
Polgármesteri hivatal: 7095 Újireg, Kossuth L. u. 1. Polgármester: Jankó Róbert Telefon: 74/480-305 74/580-031 (Polgm.) Fogadónapok: Kedd, Csütörtök 8-12-ig Alpolgármester: Antoni Anett Jegyzõ: Magyar Teréz Körjegyzõ Képviselõtestület: Bati János, Csurgai Miklós, Szász László, Tóth Zsófia Falugazdász: Tempfli Ferenc Látogasson el településünkre, szívesen látjuk!
Tolna megye
[email protected]
www.falvak.hu/ujireg
Lélekszám: 350 fõ | Lakóházak száma: 120 Bemutatkozunk
- A település elhelyezkedése: - A település története: - Címerleírás: - Újireg jelene: - Társadalmi és közösségi élet: - Idegenforgalmi lehetõségek - Ciklusprogram: - Amire büszkék vagyunk:
Eseménynaptár
Alapítványok, civil szervezetek
Információk
A település elhelyezkedése: Újireg Tolna megye észak- nyugati részén, az Iregszemcsét Nagykónyival összekötõ úton helyezkedik el. Nyugodt, csendes, átmenõ forgalomtól mentes ún. zsáktelepülés, ugyanakkor a nagyobb településektõl nem elszigetelt kis falucska. 30 km-es körzetén belül helyezkednek el olyan városok, mint Siófok, Dombóvár, Tamási.
A település története: A település történetét 1930-tól ismerjük és számítjuk pontosan, de az ez elõtti idõkbõl is vannak forrásaink.
A település régi neve Muth puszta volt, melynek határában húzódott a Sopiane- Aquincum, azaz a Pécs- Székesfehérvár út. Muth puszta ebben az idõben királyi birtok is volt. Az 1333-as okmányok szerint Muth puszta nagyobb település lehetett, kolostorát és Miklós nevû papját a feljegyzésekbõl ismerjük. Késõbb a Zichy grófok birtokában volt a terület.
Lakói jobbágyok, béresek, cselédek voltak, a lakosság összetétele és száma szinte állandóan változott a háborúk és a földesurak terhei miatt, ugyanis ezeket nekik kellett kiizzadniuk a földbõl. Ha nem sikerült, tovább álltak.
Muth puszta a középkortól a török idõkig is élõ település volt, 1572-ben a simontornyai szandzsák fejadó- összeírásában még 10 családfõvel szerepel, de a török kiûzésének idejére teljesen elpusztult, s a 18. században nem is telepítették újra, csak a neve maradt fenn és uradalmi pusztaként említik. A község alatt valószínûleg török kori pincerendszer húzódik.
A község egyik legrégebbi épülete, amely ma óvodaként funkcionál 1888-ban épült, úgyhogy ebben az idõben már biztosan lakott volt a terület. A lakosságot az 1905-ös arató- és cselédsztrájkmozgalom is érintette.
A település község- rangját tekintve kialakulása az 1930-as évekre vezethetõ vissza. A falu õslakosai és alapítói, a jászok 1930-ban telepedtek meg ezen a helyen. A gazdasági válság idején Jászárokszállás már nem tudta eltartani népes lakosságát. Családokat kellett az ország más részeibe áttelepíteni, hogy számukra életteret biztosítsanak.
1930. október 5-én a reggeli mise után 80 család indult el Jászárokszállásról a Dunántúlra. A vasútállomáson muzsikaszó és az árokszállási plébános búcsúztatta a síró- rívó szülõktõl, otthontól elszakadó embereket.
A letelepedett jászok magtárakban, barakkokban, földbe vájt sárkunyhókban laktak. 52 éves részletre földet kaptak, ki- ki mennyit kért.
Az 1931-es év keservesen indult: sok gyerekkel, idegen házakban. A férfiak, családfõk az iregszemcsei uradalomba mentek dolgozni, viszont a tavasz beköszöntével az itthoni földeket is mûvelni kellett, tehát nem volt könnyû az élet.
1945-tõl megindult a fejlõdés: megalakult a földosztó bizottság, megindult a személyszállítás vonattal ill. autóbusszal; 1948-ban megalakul az elsõ kisbérlõ szövetkezeti csoport. 1949-ben lesz Muth pusztából Nagykónyi- kulcsármajorral egyesülve elõbb ideiglenesen Jásztelepszállás, végül Újireg.
Az államosítás után, 1949-1972 között a Béke MgTSZ, valamint a Tamási Állami Gazdaság adott munkát az itt élõknek. Újireg fejlõdésében a 70-es években nagyfokú visszaesés következett be, a kis község elveszítette önállóságát. A tsz 1973-ban egyesült az iregszemcsei Új Élet TSZ-szel, mely késõbb az Egyetértés TSZ nevet vette fel. A körzetesítési politika a helyi tsz után az iskolát, majd a helyi tanácsot szüntette meg. A község 1973-1990 között Iregszemcse társközsége volt.
1990-ben új lehetõség kínálkozott a kis lélekszámú települések elõtt. Az ország legkisebb települése is megválaszthatta a saját önkormányzatát. Így történt ez Újiregen is. Az itt élõ emberek maguk dönthettek saját sorsukról. A vezetõség úgy határozott, hogy önálló jegyzõvel hivatalt alakít, és saját maga veszi kezébe a kis közösség irányítását. A helyi önkormányzat a választást követõen pályázati lehetõségekhez jutott. A község azóta példát mutatóan fejlõdik, alig másfél évtized alatt képe teljesen átformálódott. Az egykori Zichy kúriából nagy beruházással Faluház épült, környékét parkosították; a község valamennyi utcája szilárd burkolatot kapott (90 %-ban); a temetõt és környékét, valamint a ravatalozó épületét felújították, itt emlékmûvet is állítottak a II. világháborúban elesett újiregiek tiszteletére; közösségi gyûjtésbõl helytörténeti múzeumot létesítettek; a községi óvoda épülete teljes felújítás után várja kis lakóit, konyhája a rászorulók étkeztetését is megoldja; a katolikus hit megõrzésének példája az 1993-ban épített templom; a rendezvények lebonyolítására szabadidõparkot alakítottak ki; a vezetékes földgáz kiépítése a falu értékét nagyban növelte, és még számtalan dolgot vitt véghez az önkormányzat természetesen a lakosság segítségével és egyetértésében mely az 1930-as magtárak és cselédbarakkok helyén 2004-re egy szép, virágzó községet formált.
Címerleírás: A község címerpajzsának ezüst mezejében búzakék pajzsfõ van, amelyben a lakosság származására utaló jászkürt található. Alatta, az ezüstmezõben álló kék kubikustalicska az újiregiek egykori munkájára utal. A pajzsot vörössel és kékkel bélelt pántos ezüst sisak díszíti, vörössel és kékkel ékesített heraldikai koronával. A sisakkoronából két szál arany búzakalász nõ ki, kettõskereszttel. A takaró kék és ezüst színû. A címerpajzs alatt, a fecskefarok végzõdésû szalagon a község neve olvasható.
Újireg jelene: Újiregen alkalomszerû sport és kulturális rendezvények vannak. A társadalmi, nemzeti, és családi ünnepségek megtartása közösségformáló hatású.
A rendezvények sora a farsanggal kezdõdik, melyen óvodás és iskolás gyerekek vesznek részt. Nõnapkor az önkormányzat meghívja a falu hölgyeit, a Faluházban kulturális mûsorral és egy szál virággal köszöntik õket. A majális minden év május 1-jén van, egész napos futballtorna folyik a vándorkupáért a helyi és környékbeli csapatok között. Anyák napján a gyerekek anyáknapi mûsorral köszöntik az anyukákat és nagymamákat. A jásznapot minden év pünkösdkor rendezik; ekkor érkezik a jászárokszállási kerékpáros delegáció, akiket a 240 km-es távolság letekerése után a falu lakói vacsorával, esti bállal köszöntenek. A falunapot július utolsó hétvégéjén rendezi az önkormányzat, sport, kulturális mûsorok szórakoztatják az érdeklõdõket; a napot bál zárja. Romanap a kisebbség szervezésében. Búcsú szeptember második vasárnapján van. Az önkormányzat minden év novemberében meghívja a nyugdíjasokat; az ebédet követõen kulturális mûsor és bál szórakoztatja a meghívottakat; az idõsek napja nagy sikerû rendezvény a községben. Karácsonyi mûsorral a gyerekek készülnek, színdarabot adnak elõ az érdeklõdõknek.
Kis községünkben él a húsvéti locsolás és a karácsony elõtti betlehemezés hagyománya.
Az önkormányzat pályázaton nyerte azt a kisbuszt, mely az iskolásokat hozza- viszi Iregszemcsére. A kisbusz évente több alkalommal Budapestre, színházba is elviszi a gyerekeket.
A település egészségügyi ellátottsága jónak mondható. Orvos, védõnõ gondoskodik a betegekrõl, heti egy alkalommal helyben, egyébként Iregszemcsén. A kisbusz betegellátási gondokat is megold, a betegeket és a kismamákat heti egy alkalommal díjmentesen szállítja orvoshoz.
Egyéni vállalkozó a faluban 11 van, helyi igényeket kielégítõ szolgáltatásokkal és kereskedéssel foglalkoznak. A lakosság alapellátását két üzlet biztosítja.
A helyi önkormányzat kivételével ügyek intézésére ki kell lépni a községbõl, azonban az 5 km-re lévõ Iregszemcsén, ill. a 15 km-re lévõ Tamásiban meg lehet oldani az ilyen jellegû problémákat.
A lakások vezetékes vízellátásának aránya 96 %, az elmúlt esztendõben az önkormányzati tulajdonban lévõ vízmû segítségével sikerült javítani a vízellátási gondokon.
A telefonhálózatba bekapcsolt lakások aránya 80 %.
Hulladékgyûjtésrõl a DÉLKOM KFT. gondoskodik, az önkormányzat finanszírozásában.
A vezetékes földgáz kiépítettsége 80 %-os, kihasználtsága aránya 40 %.
Megoldásra vár a lakosság foglalkoztatási gondja. Az ingázók Székesfehérvárra, Enyingre, Tabra, Siófokra, Tamásiba járnak dolgozni, a helyi munkanélküliség egyébként 9 %-os.
Társadalmi és közösségi élet: Újireg fiatal és kis település lévén ugyan nem büszkélkedhet õsi hagyományokkal, sajnos híres szülötteivel sem, de a község lakossága aktív a mindennapokban.
Talán a legaktívabb az idõsebb korosztály, mely megalakította a Búzavirág Nyugdíjas Klubot. 1998 óta Kozma Imréné vezeti, melynek közel 20 fõ tagja van. Úgy gondolták, hogy ha csigatésztát készítenek, lesz egy kis anyagi forrásuk programjaikhoz. Az önkormányzattól kaptak helyiséget, s ott készítik a csigatésztát minden kedden este. A klub így tud minden alkalommal (farsang, majális, falunap, gyermeknap, mikulás, karácsony) ajándékot adni a falu gyermekeinek, és így jutott el több emlékezetes kirándulásra: Gyulára, Harkányba, Szegedre, Ópusztaszerre, legutóbb Eger környékére utaztak négy napra. A nyugdíjasok egyébként minden rendezvényen munkálkodnak: vagy vacsorát fõznek, vagy palacsintát árulnak. A klub tagjainak többsége a magánéletben is aktív, találunk köztük: biotermelõt, üzletvezetõt, szakácsot, élelmezésvezetõt.
A faluhoz 2002 óta hozzátartozik a Cigány Kisebbségi Önkormányzat tevékenysége is (a község roma lakossága bár kevesebb, mint 8 %-os, mégis saját önkormányzatot alakítottak), mely pályázatokkal tovább fejleszti, segíti a közösségi érdeket, rendezvényeikkel szórakoztatják a falu lakosságát. A kisebbségi önkormányzat célja elsõsorban a roma lakosság elhelyezkedésének, életfeltételeinek javítása különbözõ pályázatok útján. Az eddigi munkásságuk: hivataluk kialakítása; számítógépeket nyertek pályázaton; a községi rendezvényeken különbözõ ajándékcsomagokat osztottak gyerekeknek.
2004-ben alakult meg a falu futballcsapata, mely ugyan még fiatal ahhoz, hogy eredményeket mutasson fel, de a buzgó focisták messze viszik Újireg jóhírét.
Községünk büszkélkedhet egy aranykatedrás pedagógussal, Antóni Istvánnéval, Tusi nénivel. Eredetileg óvodapedagógus, 16 évet helyben óvónõként dolgozott, de már 12 éve az iregszemcsei gyógypedagógiai iskola tanára. Elsõsorban a munkára nevelésben ért el eredményeket, ezért 2002. márciusában az oktatási miniszter Aranykatedra emlékplakettel ismerte el munkáját.
Újireg messze környéken híres rendezett közterületeirõl, virágos utcáiról. 1999 óta az önkormányzat egyre több gondot fordít erre. A tulajdonában lévõ területeket rendszeresen gondozza, persze a faluképhez hozzátartozik a magánterületek gondozott jellege is.
Idegenforgalmi lehetõségek A község idegenforgalmi szempontból legnagyobb értéke, hogy kitûnõen alkalmas pihenésre. Szabadidõs programjain kívül az idelátogatók 30 km-es körzeten belül megtekinthetik:
-Iregszemcse: Gótikus szentélybõl kialakított Kálvária- kápolna
-Magyarkeszi: hengermalom
-Felsõnyék: gótikus r. k. templom; kb. 200 éves Batthyány- pince
-Ozora: Pipó- vár, benne állandó kiállítás
-Simontornya: vár; ferences templom
-Nagykónyi: Sárdi János szülõháza; r. k. templom és kápolna
-Gyönk: ref. templom; német nemzetiségi tájház; fõkötö- és textilgyûjtemény
-Hõgyész: Gróf Apponyi Kastélyszálló; védett arborétum
-Szakály: Kaposmenti Tájház
-Gyulaj: világhírû dámvadrezervátum, világrekorder trófea
-Tamási: Rozália- kápolna (1542); r. k. templom; Tamási Galéria; Pacsmagi tavak; Esterházy- vadászkastély; termálfürdõ
-Tab: Zichy Mihály Emlékmúzeum
-Siófok: Balaton; Víztorony; Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum; Kálmán Imre Múzeum
Ciklusprogram:
-Sportcentrum létrehozása
Amire büszkék vagyunk: Az újiregiek büszkék a falu látnivalóira, ill. a jász hagyományokra.
A falu látnivalói közé tartozik az a modern vonalú római katolikus templom, amely az itt élõk erõfeszítésével, az elszármazottak segítségével és Mayer Mihály megyés püspök úr jóvoltából épült 1993-ban. A templom a Szent Kereszt felmagasztalása nevet viseli.
Újireg faluképéhez már hozzátartozik a nádtetõs parasztház, a Sörgel Kft. 1999-ben épült mintaháza, amelybõl hamarosan lakott épületek is készülnek a község határában.
A falu középpontjában, a szabadidõpark bejáratánál álló Jász Emlékhelyet 2000-ben, a Millenium évében, a jászok idetelepülésének 70. évfordulóján avatták fel. A kettõs évfordulót együtt ünnepelték újiregiek és jászárokszállásiak. Az emlékmû csúcsán a jászság jelképe, Lehel kürtje áll.
A község egyik legrégebbi épülete az egykori Zichy uradalom kúriája, amely a 19. század utolsó harmadában épült. Jelenleg Faluház: presszó, orvosi rendelõ, vendégszoba lakik falai között. Ugyancsak az uradalmi múlt emléke az egykori iskola épülete, amelyben ma a község óvodája mûködik.
A község temetõjében állította fel az önkormányzat 1992-ben a II. világháborús emlékmûvet, mely a harcokban elesett újiregiek tiszteletét õrzi.
A régi imaház ad otthont az újiregi Falumúzeumnak, amely régi jász munkaeszközökkel, házi készítésû szerszámokkal kíván betekintést nyújtani a község régi életének mindennapjaiba az odalátogatók számára.
Bár ma már csak a lakosság kisebb hányada jász, a jászokkal való kapcsolattartás él az újiregi büszkeségek között. Elõször 1941-ben a jászárokszállási Kiss Jenõ szervezte meg a jászok áttelepülésének kerékpáros emléktúráját. A 240 km-es távot 1 nap alatt tette meg. Nyomában árokszállásiak többször jöttek két keréken Újiregre. 1997 óta minden évben pünkösdkor egy árokszállási baráti kör a Kiss Jenõ emléktúra keretén belül Újiregre kerekezik. A visszalátogatás 1989 óta él. Azóta az újiregiek is ellátogatnak szülõhazájukba, az utóbbi években a Jászvilágtalálkozóval összekapcsolva. Szemben az árokszállásiakkal, az újiregiek busszal teszik meg a hosszú utat.
A jász hagyományok ezen kívül a mindennapi tevékenységekben jelennek meg. Az idõsebb jász lakosok még jász tájszólással, szavakkal beszélnek. A jász gyökerek fellelhetõk pl. földmûvelési technikákban, szerszámokban, konyhatechnikában. Jellegzetes jász étel a görhe, mely kukoricadarából készül, ill. a ganca, ami lisztbõl, krumpliból és vízbõl készült - még mindig megtalálhatók a jász asztalokon. De ami szinte egyetlen rendezvényrõl sem maradhat el, az a tyúkhúsleves csigatésztával és a birkapörkölt, melyek szintén jász hagyománnyal bírnak.
Ezek után természetes, hogy Újireg partnertelepülése Jászárokszállás, mely ugyan 8000 lakost számláló város, Újireg pedig mindössze 400 fõ alatti falu, de a megoldatlan problémáik és persze gyökereik közösek.
Eseménynaptár
Alapítványok, civil szervezetek
Óvoda
7095 Újireg, Jász út 26.
74/481-067
Vezetõ óvónõ: Antoni Anett
Információk
Polgármesteri hivatal: 7095 Újireg, Kossuth L. u. 1. Polgármester: Jankó Róbert Telefon: 74/480-305 74/580-031 (Polgm.) Fogadónapok: Kedd, Csütörtök 8-12-ig Alpolgármester: Antoni Anett Jegyzõ: Magyar Teréz Körjegyzõ Képviselõtestület: Bati János, Csurgai Miklós, Szász László, Tóth Zsófia Falugazdász: Tempfli Ferenc Látogasson el településünkre, szívesen látjuk!